A könyv egy korabeli rendőrtiszt («kádárhuszár») történeteit írja le politikától függetlenül, számos megtörtént, de krimibe illő érdekes sztorival fűszerezve.A szerző1944-ben a háború alatt született Cegléden egy vidéki városban, munkás szülők gyermekeként. A háború után a negyvenes években gyerekeskedett, majd az ötvenes években végezte iskoláit. Az 56-os eseményekre egy 12 éves kisfiú szemével csodálkozott rá, a vidéki városban, ahol az eseményeknek egészen más színezete volt. Az ötvenes évek végén hatvanas évek elején, szakmát tanul, majd azt követően leérettségizik. Alaposan kiveszi részét az akkori sorkatonaéletből.1967-ben jelentkezik a rendőrséghez, ahol közel 30 évet eltölt.Sok évet mint baleseti helyszínelő dolgozik, majd az akkoriban indult Rendőrtiszti Főiskolára kerül. Azt elvégezve parancsnoki beosztásba dolgozik. A 80-as évekbe Budapestre, egy rendőriskolára helyezik, ahol nyugdíjba helyezéséig tanít. A rendőrségnél éri meg a 70–80–90-es évek nagy eseményeit,a csehszlovák bevonulást, a rendszerváltást, az öbölháborút, a rendőrképzés megújulását stb. Őrmesterként kezd a rendőrségnél és mint alezredes vonul nyugállományba 1995-ben. Mindezen idő alatt nagyon sok minden, mulatságos, keserédes, szomorú, vagy éppen tragikus esemény történt vele és körülötte, ezekről szól ez a könyv.
Részlet a könyvből:
….az egyik vasárnap éjszaka hajnali két óra körüli időben bejelentést kaptam, hogy a 4. számú főútvonalon egy gyalogost ütöttek el. A helyszínre mentem, ahol egy Nissan kisteherautót találtam, a sérültet már elvitte a mentő. A gépkocsivezetőt meghallgattam, utasítottam, hogy hogy a gépkocsijához nem nyúlhat, mert az később szakértővel vizsgáltatom meg. Ez után a kórházba mentem, hogy a sérültet kikérdezzem, azonban az orvosok közölték velem, hogy a sérülései olyan súlyosak voltak, hogy nem tudták az életét megmenteni. Elmondták még, hogy a sérültön nem volt cipő amikor behozták, zoknijának nem volt talpa, mint aki zokniban gyalogolt, mert a lába tele volt vére horzsolásokkal. Ez azért is volt meglepő mert egyébként a ruházata nem elhanyagolt csavargóra utalt. Péter — nevezzük így az elhaltat — igazolványában lakcímként Martfű szerepelt. Szöget ütött a fejembe, hogy egy Martfűi lakos mit keres a lakásától mintegy 60–70 km-re éjszaka gyalogosan — méghozzá cipő nélkül — egy kietlen országúton…
….ekkor úgy döntöttem, hogy az eset tisztázása érdekében megidézem a hozzátartozókat az eset részletes tisztázása érdekében. Zsiga, a barát kikérdezése után tárult fel egy szörnyű tragédia minden részlete, melynek végeredménye Péter halála volt …